Csaptól 11 km-re délkeletre, Lónyától 3 km-re, Ungvártól ~46 km-re, a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.
Szalókát közúton két irányból lehet megközelíteni: Eszeny és Kisbakos felől. Kisbakos felé az utak nagyon rossz állapotban vannak, már-már járhatatlanok, aki teheti inkább Nagydobrony felől jöjjön kerülővel, Eszeny felől még járhatóak, bár rengeteg a kátyú. A falu mellett van az államhatár és egy teherhíd a Tisza felett. A települést vonattal nem lehet megközelíteni, mivel a legközelebbi megálló Eszeny mellett van (kb. 5 km)
A falu lakosságának nagy része a reformáció idején református hitre tért.
1910-ben 791 magyar lakosa volt. Ebből 11 görögkatolikus, 762 református, 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Ma 795 lakosából 774 (97%) magyar.
Református temploma 1783-ban épült barokk-klasszicista stílusban a régi kőtemplom helyett. A Szalókai református templom nevezetessége a kazettás mennyezet, melynek minden kazettáján más-más magyar virágmotívum van. 2009-ben kívül-belül felújították a templomot. Új tetőt kapott, mivel a régi már több helyen beázott, és így veszélyeztette a kazettás mennyezet épségét. Kívülről kipucolták a templomot, és restauráltak három darab kazettát, azokat, amelyeken szövegek találhatóak. (Forrás: Wikipédia)
Királyhelmectől 10 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett, a Karcsa-patak partján fekszik.
Neve a magyar Örs személynévből származik. Az eredetet elhomályosító Őrös alak vélhetően adminisztrációs tévedés következtében került a szlovákiai magyar települések hivatalos névjegyzékébe, a korábbi dokumentumok évszázadokra visszamenőleg Örös néven ismerik a falut.[2]
A Wikipédia oldalán az alábbiak olvashatók a településről: ide kattintva elérhető az oldal
