Mindenkit váratlanul ért a hír, 80 éves korában hirtelen elhunyt Szabó tanár néni.

’Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.” (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)
 

 Búcsúzunk….

Pótolhatatlan veszteség érte közösségünket, 80 éves korában elhunyt Szabó Józsefné, Jutka néni, nyugalmazott magyar-történelem szakos tanár. Tudtuk, már egy ideje gyengélkedik, az ereje egyre fogy, mégis váratlanul ért a hír.

Egyetlen munkahely, mégis gyermekek sokasága, akik olyan szerencsések, hogy a tanítványaik lehettek. A pályán töltött negyven év alatt nemzedékek köszönhették alaposságának, precizitásának a tudásukat. A kezdetektől osztályfőnök, néhány évig igazgatóhelyettes is volt. Műveltsége, szakmai felkészültsége, előadásmódja megszerettették diákjaival tanított tárgyait. Ma már nagymama korban lévő egykori tanulói is tőle sajátították el a magyar nyelv, az irodalom, a történelem alapjait. Végigjárta a pedagóguspályát annak útvesztőivel, megízlelte minden édességét és keserűségét. Észrevételei, tanácsai mögött nagy szakmai tudás, pedagógiai tapasztalat és emberi bölcsesség húzódott – ezért volt hiteles minden megnyilvánulása.

A tanárok örökké élnek azokban a szívekben, amiket megérintenek.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!

                                                                                       Ujhelyiné Magyari Zsuzsanna

                                                                                                 egykori tanítvány