Pályázatok
Nagyhalász Város Honlapja
Indul a fűtési szezon!
2020. szeptember 30.

Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a problémákat? A Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője az alábbi tanácsokkal tud segíteni:

A kéménytűz nem újkeletű dolog, több száz évvel ezelőtt is problémákat, jelentős

tűzesetek keletkezése vezethető vissza rá. Kéménytűz leginkább a szilárd tüzelést használó

háztartásokban jelentkezik, ugyanis itt a tökéletlen égést követően jelentősebb az égéstermékek

jelenléte, mint gáz fűtés esetén. Az említett égéstermék a kémény belső falára lerakódva

folyamatosan szűkíti annak keresztmetszetét, míg nem lángra kap vagy beizzik ez a korom,

ilyenkor jelentkezhetnek „szikrát szóró” kémények. Még ettől is nagyobb veszélyt jelent (ami

számos esetben már előfordult), hogy a kéményekről a tetőszerkezetre, onnan a teljes lakóházra

átterjedhet a tűz, így megsemmisítheti az ott lakók életen át felépített egzisztenciáját.

 

Szén-monoxid-mérgezés

A szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek – a velük járó anyagi károkkal, személyi

sérülésekkel együtt – kis odafigyeléssel és tudatos felkészüléssel megelőzhetőek. A tüzelő-fűtő

berendezések, az égéstermék-elvezetők és a nyílászárók beszerelésétől kezdve a mindennapi

használatig figyelemmel kell lenni a vonatkozó előírásokra, a szakemberek tanácsaira és a

szerelési vagy használati útmutatókban foglaltakra.

A köznyelvben „csendes gyilkosnak” nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy

színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság)

könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a beltérben leggyakrabban

előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.

A nyílászárók területén zajló folyamatos technikai fejlődésnek köszönhetően a gyártók egyre

jobb szigetelőképességet érnek el. Fontos azonban tudni, hogy a természetes szellőzésre minden

lakótérben szükség van. Ezért már a nyílászáró kiválasztásánál figyeljünk a beépített

szellőzőkre és rendszeresen

gondoskodjunk friss levegőről otthonunkban.

Minden berendezés beszerelését és telepítését bízzuk szakemberre, éljünk a szaktanácsadás

lehetőségével egy-egy készülék, vagy rendszer megvásárlása előtt. Az időszakos és kötelező

felülvizsgálatok, ellenőrzések elvégzését is bízzuk megfelelő szakképesítéssel rendelkező

emberre. Tegyük lehetővé a kéményseprők rendszeres ellenőrzését, és a feltárt hiányosságok

megszüntetéséről a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjunk.

A szén-monoxid-mérgezés megelőzésének hatékony kiegészítő eszköze a megfelelően működő

érzékelő berendezés. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt

tájékoztatókat, útmutatókat. Baj esetén azonnal hívjuk a segélyhívó központot a 112-es, vagy

105-ös segélyhívó számon!

 

Kéménytüzek és kátrányosodás

Az utóbbi években – visszatérve a hagyományos szén-, fatüzelésre – egyre gyakoribb a

visszajelzés a kémények kátrányosodására, kéménytüzekre.

Néhány tüzelési tanácsot fogadjanak el jobbító szándékkal!

Ahhoz, hogy tüzet gyújthassunk gyúlékony anyagra, gyulladási hőmérsékletre és oxigénre –

továbbiakban levegőre – van szükség.

A tüzelőberendezésben begyújtás után jelen van a tüzelő anyag, melyhez a szükséges levegőt

biztosítani kell. Ezt szolgálja a tüzelőberendezésen található alsó ajtó, csappantyú stb., ami az

égési levegő bejutását biztosítja.

Gyakorlati tapasztalat az, hogy a gyakori tüzelőanyag pótlás elkerülése miatt a kazán tűzterét –

úgy mondva – jól megrakják, a tüzelőanyag begyúlása után a levegőbeáramló-szerkezetet

elzárják, mondván ne égjen le hamar, vagy ne fűtse túl a rendszert. Ezzel kezdetét veszi az ún.

kátrányosodás.

Ugyanis:

-az égési levegő hiánya miatt az égés nem tökéletes, nincs elegendő levegő, a tüzelőanyag

nem tud elégni,

-a füstgáz hőmérséklete nagymértékben csökken, ezáltal a kémény üzemi hőmérséklete is

csökken, azaz lehűl, a lehűlt kéményben a lehűlt füstgáz a kémény oldalára lecsapódik,

-a tökéletlen égés miatt el nem égett tüzelőanyagból korom és kátrány rakódik le a

kéménytest felületére, nagyobb hideg esetén, amikor fokozott fűtést kell alkalmazni

nem zárjuk el a levegőnyílást, a nagyobb hőhatástól a füstcső betorkollásánál keletkezett hő

miatt a lerakódott kátrány meggyullad, ami tovább égve kéménytűzhöz vezet.

A begyulladt kéményt házilag ne kezdjük el oltani! Minden esetben hívja a

katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon!

Ilyen tüzelési módnál fokozottabb kéményellenőrzés, seprés szükséges.

Ugyanez a jelenség – kátrányosodás – tapasztalható, ha a kéménytest valahol tömítetlen,

hézaghibás, lyukas.

A kéményről kívülről hideg levegő jut be, ami a kimenő füstgázt lehűtve ismételten

kátrányosodást okoz.

Ugyanez a jelenség következik be, ha a kazán túlméretezett – illetve méretezetlen – a

kéményhez és a fűtési rendszerhez viszonyítva. A túl nagy kazán a kis mennyiségű fűtővizet a

fűtőanyag tökéletes elégése előtt felmelegíti és ilyenkor az üzemeltető a túlfűtés veszélye miatt

értelemszerűen elzárja a kazánt.

Fenti problémák szakszerű fűtéssel, a kazán és a kémény, a fűtött légtér szakszerű

megtervezésével, kivitelezésével elkerülhető.

 

Tanácsok a kéménytüzek megelőzésére:

  1. Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Házilagosan kémény kiégetést

soha ne végezzen.

  1. Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol

tűzveszélyes anyagot (pl. oldószert) tartalmazó levegő van vagy ahová ilyen levegő

beszivároghat!

  1. Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre!

Ne tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m3 földgáz, illetve 1kg tüzelőolaj

elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m3 levegőt igényel. A

kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat és azokat hagyja szabadon!

  1. Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő

tisztaság legyen!

  1. Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát,

szemetet, hulladékot, fáradtolajat!

  1. Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
  2. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
  3. Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy

megfelelően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.

  1. Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék

elvezető-csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek.

  1. Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel! A fűtőeszköz

takarításához hívjanak szakembert, a kémény tisztítását pedig tegyék lehetővé a kéményseprők

részére.

Amennyiben a kéménytűz, vagy szén-monoxid szivárgás mégis bekövetkezne, az égéstermék

elvezető működését azonnal szüneteltetni kell. Az égéstermék elvezető csak akkor használható

újból, ha a katasztrófavédelem kéményseprő ipari szerve a kémény műszaki vizsgálatát

elvégezte és az erről szóló nyilatkozatban a használatot engedélyezte.

A kéményseprő-ipari szerv a jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot

kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül

elvégzi. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot

az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.

 

Tanácsok a kazántüzek megelőzésére:

  1. Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad

használni.

  1. Ne a berendezés közelében tároljuk a fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú

fűtőberendezésbe szabad tölteni.

3.Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot

nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet

használjunk.

  1. A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.
  2. A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy

engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.

  1. Nem helyezhetőek el berendezési tárgyak a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető

csövek közelében.

  1. A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a

szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.

8.A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell

tárolni, lehetőleg a házon kívül.

  1. A gázzal üzemelő tűzhelyet ne használja fűtés céljára (nem biztonságos és mérgező gázok

keletkezhetnek).

  1. Ne próbáljuk házilag magunk, vagy olcsó munkát ígérő „szakember” bevonásával javítani

a gázfogyasztó készüléket, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret és

jogosultság szükséges.

  1. A gázfogyasztó-készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani.

2018 január elsejétől már csak a társasházak és a lakószövetkezeti ingatlanok esetében történik

ütemterv szerint. Az egylakásos épületek – a családi házak – tulajdonosai és használói a

kéményseprőipari szolgáltató munkavégzési menetrendjétől függetlenül, a nekik leginkább

megfelelő időpontban számíthatnak a kéményseprő érkezésére, az égéstermék-elvezetőjük

felülvizsgálatát tehát ők kezdeményezik. A katasztrófavédelem vagy az önkormányzati

közszolgáltató kéményseprője a munkálatokat továbbra is ingyenesen végzi.

A rendszeres időközönként, tűzbiztonsági okból végzett ellenőrző tevékenység gyakorisága

nem változik. A szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében

ez évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy

kéményrendszerek esetén kétévente történik, a kémények teljes nyomvonalának műszaki

felülvizsgálata négyévente esedékes. Az egylakásos ingatlanok tulajdonosai az alkalmazott

fűtési rendszerüktől függően évente vagy kétévente kérhetik az ellenőrzés ismétlését.

A műszaki vizsgálat, sormunka és egyéb kéményseprő ipari tevékenység a 1818/9/1

ingyenesen hívható kormányzati vonalon, normál díjszabású telefonszám +36 (70) 645-2946

interneten: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu linken, E-mailben, levelét a

kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu címre küldve rendelhető meg.

Személyesen 4300 Nyírbátor, Debreceni u 69. H 8.00-20.00 K-P 8.00-14.00

 

Köszönöm szíves segítségüket és együttműködésüket!

 

Tisztelettel

Aros László tű. alezredes

tűzoltósági tanácsos

kirendeltségvezető

 

© 2018-2024 www.nagyhalasz.hu | powered by